nézlek...
hosszan figyelem mozdulatlan kőrvonalaidat
amint szelíden fekszel a monitor műanyag vásznának
sima tükrén,
de már régen nem mosolyogsz nekem
csak nézem a bőröd az ajkad a melled
harapnám, falnám... tépném szét a lelket,
de csak bámulom a monitort
forgatom fejemben a gondolatot,
mint költők kezében forog a toll,
letörüljelek? - szép márvány szobor...
csak ez maradt nekem belőled,
ez a néhány fotó...
:)
VálaszTörlés