-004-

olyan az arcom, mint a tied

tökéletes vagyok minden tökéletlenségemben

te akartad, hogy ilyenné legyek s mégis tőlem kérem számon kilétemet

mindnyájan egyformák és egyenlőek vagyunk,

oszthatatlanok a mindenséggel,

csak érteném megkérdőjelezhetetlen igazságosságodat

az éhezők korgó gyomrában, a szomjazók szájában s a gyilkosok véres kezében;

valaki van, valaki jobb és igazabb

s másvalaki eljött és meghalt...

sakktáblán táncolok

a paraszt vagyok, elől és haladok egyre csak előre

ámítanak, kínálnak mindenfélékkel

hazudnak, hazudok neked, hogy haladjak előre

egyre csak előbbre

feketéről fehérre, négyzetről négyzetre,

mert az arcom olyan, mint a tied

tökéletes vagyok minden tökéletlenségemben;

én nem ezt akartam s mégis ez lettem...